A weboldal sütiket használ. A sütik megjegyzik az Ön tevékenységeit és preferenciáit a jobb online élmény érdekében. Az Ön tudta nélkül nem osztunk meg információkat harmadik felekkel.A weboldal további használatával elfogadod a COOKIE SZABÁLYZAT-unkat.
Ma a BizUPLab blogban a kódírási paradigmák történetét fogjuk megvizsgálni, és ami a legfontosabb, megpróbáljuk megérteni, hogyan kombinálják és használják ezeket a paradigmákat a modern programozási nyelvekben.

A programozási paradigmák olyan módszerek, fogalmak, elvek, technikák és eszközök összessége, amelyek meghatározzák egy programozási nyelvben a program szervezésének és végrehajtásának módját. Egyszerűen fogalmazva, egy paradigma leírja, hogyan és milyen szabályok szerint kell a fejlesztőnek kódot írnia.

A XX. században a számítástechnika aktívan fejlődött, és a segítségével megoldható feladatok száma párhuzamosan egyre nőtt. Ennek megfelelően e feladatok megoldásához különböző módszereket és megközelítéseket kellett kitalálni a kódíráshoz, amelyek jelentősen leegyszerűsítik a fejlesztési folyamatot.

Programozási paradigmák

Ez a programozási nyelvek fejlődésében is megmutatkozik: fokozatosan az olyan alacsony szintű nyelvek, mint az Assembler, háttérbe szorultak, és a magas szintű Java, C# és JavaScript vált népszerűvé. Ennek megfelelően mindezen nyelvek tervezésekor figyelembe vették az előző generációk felhalmozott tapasztalatait.

Imperatív és strukturális paradigmák
Az imperatív programozás áll mindennek a középpontjában. Egy egyszerű szabálya van: egy utasításkészlet segítségével a program algoritmusát világosan és következetesen kell leírni.

Az egész folyamatot bonyolítja, hogy a programozónak csak egy feltételes processzorutasítás-készlet állt rendelkezésére, és nagy mennyiségű kódot kellett írnia, amelynek végrehajtása egy bizonyos eredményt ad. Az asszembler szemléletes példa erre. Az egész kód egy egyszerű szekvenciális utasításhalmaz, és mindegyikbe egy vagy több argumentumot lehet elhelyezni.

Aztán feltalálták az elágazás és a ciklusok vezérlő utasításait, vagyis az if/then/else és a do/until/while utasításokat. Mindezek vezettek a strukturált programozás kialakulásához, ezt nevezik procedurális programozásnak is. Lehetővé vált a kód különböző logikai részekre bontása és az alkalmazás architektúrájának strukturálása is.

A strukturált nyelvek közül a C a legjobb példa, a régebbi nyelvek közül a Basic és a Pascal. Azonban, bár a C a procedurális programozási paradigma jegyében jött létre, az imperatív paradigmához is tartozik. Ez annak köszönhető, hogy a C fenntartja a folytonosságot: az utasítások szekvenciálisan írnak le egy algoritmust, amelyet felülről lefelé haladva hajtanak végre.
Objektum-orientált programozás
A strukturális paradigma további logikus folytatása az objektumorientált paradigma. Ez szinte spontán módon jelent meg. Több programozó, aki az Algol strukturális nyelvvel dolgozott, véletlenül észrevette, hogy ha egy szubrutinban változókat deklarálunk, és azokat nem a veremre, hanem a heap nevű memóriaterületre helyezzük, akkor minden egymásba ágyazott szubrutin később hivatkozhat ezekre a változókra. Az alprogram, amelyben a változókat deklarálták, osztálykonstruktornak vált ismertté. Ezeket az ötleteket olyan nyelvekben fejlesztették tovább, mint a Smalltalk, sőt később a C++. Az OOP a Java megjelenésével nyerte el modernebb formáját.

Az objektumorientált programozás megjelenése erős lökést adott az egész iparágnak. Olyan fogalmak kerültek bevezetésre, mint az osztály és az objektum, lehetővé vált az altípusok polimorfizmusa, ami lehetővé tette a programozók számára, hogy a programlogika hasonló megvalósításait különböző módon fejlesszék.

Ennek eredményeképpen számos olyan progresszív programozási nyelv létezik, amely teljesen vagy részben különböző paradigmákat tartalmaz. A Java például csendben követi az imperatív paradigmát, és a strukturális paradigma technikáit is használja, de nem teljes mértékben. Egy Java programot nem lehet procedurális stílusban írni, mert teljesen objektumorientált. Egy Java program mindig egy osztállyal kezdődik, amelynek kell, hogy legyen Main metódusa, és ha van egy osztály, akkor az objektumorientált paradigmát követjük.

Ugyanakkor van egy ellentétes példa is - a Python. Ebben is vannak osztályok, nyugodtan lehet objektumorientált nyelvekhez sorolni, de senki nem tiltja meg, hogy teljesen procedurális stílusban írjunk kódot.

Fontos alapot fektet le egy programozási nyelv megalkotásakor az építész, és attól függően, hogy a paradigma egyik vagy másik paradigma javára hajlik, különböző lehetőségeket és programozási stílusokat kapunk, amelyeket a fejlesztők használhatnak.
Segítünk az üzletembereknek abban, hogy hatékonyan gazdálkodjanak erőforrásaikkal és szisztematikusan sikereket érjenek el.
BizUPLab Kft. Budapest, Bartók Béla út 66. 3

info@bizuplab.com
Elérhetőségeink
Szerzői jog © BizUPLab, 2023 - 2024